Főoldal Tagintézményeink
Múzeumi Kiállítóhely és Képtár
Tartalomjegyzék
Múzeumi Kiállítóhely és Képtár
Mesterségek Háza és Tájház
Minden oldal

Múzeumi Kiállítóhely és Képtár


Cím: 5530 Vésztő, Kossuth Lajos utca 39.

Nyitva tartás: hétfőtől- péntekig: 8-16 óráig. Hétvégén előzetes bejelentkezés alapján.

Kapcsolattartó: Virágné Rábai Alexandra

Telefonszám: +36/30/195/0192

 

Sinka István születésének 90. évfordulójára hozták létre a kiállítóhelyet Vésztőn 1987-ben. Állandó kiállításai: Sinka István, a népi írók és Szárszó, valamint Metykó Gyula vésztői születésű festőművész munkássága.

A nagyszalontai pásztorcsaládból származó Sinka István sok szállal kötődött Vésztőhöz. Közel tíz évet élt a településen, a falu határában lévő Mágor-pusztán volt számadó juhász, itt készült A fekete bojtár vallomásai című regénye és innen indult el a hírnév felé. Itt kötött barátságot a közeli Biharugrán élő Szabó Pállal.

Versei 1930-tól jelentek meg, először a Magyar Falu, majd Bajcsy-Zsilinszky lapja, a Szabadság hasábjain. Első önálló kötetét 1933-ban a szeghalmi református gimnázium adta ki Himnuszok Kelet kapujában címmel. 1934-35-ben a Komádi és Vidéke című hetilap munkatársa.1935-ben munkatársaival Komádiban megalapították a Kelet Népét. Első felesége Pap Piroska halála után 1937-ben kötött házasságot Péczely Katalinnal és még ebben az évben Budapestre költöztek. 1939-ben Püski Sándor adta ki Vád című gyűjteményes kötetét, majd további könyveit is. Részt vett az 1943-i szárszói találkozón. Elhatárolta magát a hitlerizmustól és a bolsevizmustól egyaránt. 1945-1949-ig gazdálkodott, majd Pestre költözött. 1949-ben kiszorult az irodalomból, a tiltott írók listájára került. 1957-től jelentek meg újra versei. 1957-ben elvált feleségétől, házasságot kötött Szin Magdával, kései szerelmes verseinek, az Éna-daloknak ihletőjével. 1990-ben posztumusz Kossuth-díjat kapott. Az állandó kiállításban művei és személyes tárgyai láthatók.

Metykó Gyula, festő-grafikus 1907-ben született Vésztőn iparos családban. Művészeti tanulmányait Budapesten kezdte 1928-ban Krivátsy Szűts György szabadiskolájában, majd a kecskeméti művésztelepen folytatta Révész Imre irányítása mellett. 1930-tól 1937-ig a Képzőművészeti Főiskola növendéke, mesterei: Csók István, Glatz Oszkár és Kandó László voltak.

A festő szak mellett elvégezte a grafikai és a freskófestő szakokat is. A főiskola utolsó évében elnyerte az Akadémia Székely Bertalan díjat a "Festőművészet" című kompozíciójával. 1935 óta rendszeresen részt vett a budapesti kiállításokon, a Műcsarnokban, az Ernst Múzeumban, a Tamás Galériában, a Nemzeti Szalonban.
A háború és a katonáskodás évei megszakították művészi pályáját. A háború után Vésztőn telepedett le néhány évre, itt festette alföldi képeit. Később visszaköltözött Budapestre, de a nyarakat gyakran a vásárhelyi és mártélyi művésztelepeken töltötte. A tájképek, portrék mellett lótanulmányokat, majd lovaskompozíciókat alkotott.
Életművének jelentős részét - 337 művet, festményeket és grafikákat - szülőfalujának, Vésztőnek ajándékozta. Ebből az anyagból mutat be válogatást a kiállítás, mely a művész munkásságának keresztmetszetét adja.

 

Belépődíj


Teljes árú belépőjegy: 300 Ft

Kedvezményes árú belépőjegy (ifjúsági /6-26 év/, nyugdíjas /62-70 év/): 200 Ft

Csoportos diák I. (max. 15 főig): 2.000 Ft/ csoport

Csoportos diák II. (16-25 fő): 3.000 Ft/ csoport

Vésztőiek díjmentesen látogathatják a kiállítóhelyet.

 


Mesterségek Háza és Tájház


Cím: 5530 Vésztő, Kossuth Lajos utca 14.

Nyitva tartás: hétfőtől- péntekig: 8-16 óráig. Hétvégén előzetes bejelentkezés alapján.

Kapcsolattartó: Virágné Rábai Alexandra

Telefonszám:+36/30/195/0192


Az 1900-as évek második felétől kezdve a vésztői lakosság egyes tagjai szórványos néprajzi- helytörténeti gyűjtésbe kezdtek. Az 1960-as, 1970-es években az úttörőcsapatok is végeztek különféle tárgyi gyűjtéseket, amelyre később 1975 és 1985 között az iskola nevelőinek szervezésében ismét sor került. Az így összegyűjtött tárgyi anyag, közel 500 tárgy került megőrzésre az akkori tanácsháza padlásán.

2004-ben a Vésztői Településszépítők Egyesülete közreműködésével a tárgyak portalanítás után a Körösparti óvodába kerültek. Egy részük ugyan a folyosón kiállításra került, - mivel az óvoda hagyományőrző programjához jól illeszkedett-, de a többi tárgy az óvoda udvarán található széntárolóba került.

Lényegi változást majd csak az hozott, amikor a tárgyak 2006-ban az önkormányzat által megvásárolt és pályázatok útján felújított Kossuth utca 14 szám alatti egykori paraszti lakóházban kerültek elhelyezésre.

A ház a XIX. század második felében, az 1880-as években épült. Első ismert tulajdonosa az 1930-as évekből az egyébként a Szopori híd közelében épült tanyáján lakó Szőke István és családja. A házat csak időnként látogatták, télen szánkóval, nyáron lovas kocsival.

A ház helyi szóhasználattal élve úgynevezett gazdaháznak épült, melynek tagoltsága az akkori kor lokális építési szokásainak megfelelő: szoba, konyha, szoba, kamra, nyári konyha, istálló. Az épület nagyméretű tégla alapra vályogtéglából épült. Nyílászárói, az utcai szobában található ablakok kivételével, még eredetiek, a helyiségek burkolata pedig a huszadik század első felében készülhetett.

2006-ban vásárolta meg az önkormányzat. A vásárlást követő évben, Leader pályázat keretében lehetőség nyílott felújítási munkálatokra aláfalazásra, ablak- és burkolatcserékre, tető- és kéményjavításra, valamint a vizesblokk kialakítására. A romos istálló helyére került a vizesblokk, a gazdasági épületek helyére egy fedett szín épült. Az udvar hátsó részére pedig egy fedett kerti pihenő, melyben egy tűzhellyel egybeépített kemencét is kialakítottak. Később, az udvar másik sarkában, a rendezvények lebonyolítását elősegítendő épült meg a „górészínpad.”

Az utca felőli szoba, az úgynevezett „nagyház” az 1920-as, 30-as évekre jellemző bútorokkal és egyéb kiegészítőkkel kerültek berendezésre. A konyha berendezési tárgyai, az 1950-es, 60-as éveket idézik. A kisebbik szoba a szövés kellékeinek bemutatása mellett főként a múzeumpedagógia foglalkozások lebonyolítását szolgálja. A kemence melletti sutban, házi készítésű gyerekjátékok kerültek kiállításra. A folyosóról nyíló kamra berendezési tárgyai, ugyancsak a múlt század elejét idézik, ahol a kenyérsütéshez és más ételkészítéshez szükséges tárgyak, edények és eszközök lettek elhelyezve. A nagyobb méretű mezőgazdasági és egyéb munkaeszközök, a nyitott színben, illetve a pajtában kerültek kiállításra. A kamra alatt egy viszonylag nagyméretű pince található, ide hordók és demizsonok kerültek.

 

Belépődíj


Teljes árú belépőjegy: 400 Ft

Kedvezményes árú belépőjegy (ifjúsági /6-26 év/, nyugdíjas /62-70 év/): 200 Ft

Csoportos diák I. (max. 15 főig): 2.000 Ft/ csoport

Csoportos diák II. (16-25 fő): 3.500 Ft/ csoport

Vésztőiek díjmentesen látogathatják a tájházat.