Főoldal Tagintézményeink
Múzeumi Kiállítóhely és Képtár
Tartalomjegyzék
Múzeumi Kiállítóhely és Képtár
Mesterségek Háza és Tájház
Minden oldal

Múzeumi Kiállítóhely és Képtár


Cím: 5530 Vésztő, Kossuth Lajos utca 39.

Nyitva tartás: hétfőtől- péntekig: 8-16 óráig. Hétvégén előzetes bejelentkezés alapján.

Kapcsolattartó: Virágné Rábai Alexandra

Telefonszám: +36/30/195/0192

 

Sinka István születésének 90. évfordulójára hozták létre a kiállítóhelyet Vésztőn 1987-ben. Állandó kiállításai: Sinka István, a népi írók és Szárszó, valamint Metykó Gyula vésztői születésű festőművész munkássága.

A nagyszalontai pásztorcsaládból származó Sinka István sok szállal kötődött Vésztőhöz. Közel tíz évet élt a településen, a falu határában lévő Mágor-pusztán volt számadó juhász, itt készült A fekete bojtár vallomásai című regénye és innen indult el a hírnév felé. Itt kötött barátságot a közeli Biharugrán élő Szabó Pállal.

Versei 1930-tól jelentek meg, először a Magyar Falu, majd Bajcsy-Zsilinszky lapja, a Szabadság hasábjain. Első önálló kötetét 1933-ban a szeghalmi református gimnázium adta ki Himnuszok Kelet kapujában címmel. 1934-35-ben a Komádi és Vidéke című hetilap munkatársa.1935-ben munkatársaival Komádiban megalapították a Kelet Népét. Első felesége Pap Piroska halála után 1937-ben kötött házasságot Péczely Katalinnal és még ebben az évben Budapestre költöztek. 1939-ben Püski Sándor adta ki Vád című gyűjteményes kötetét, majd további könyveit is. Részt vett az 1943-i szárszói találkozón. Elhatárolta magát a hitlerizmustól és a bolsevizmustól egyaránt. 1945-1949-ig gazdálkodott, majd Pestre költözött. 1949-ben kiszorult az irodalomból, a tiltott írók listájára került. 1957-től jelentek meg újra versei. 1957-ben elvált feleségétől, házasságot kötött Szin Magdával, kései szerelmes verseinek, az Éna-daloknak ihletőjével. 1990-ben posztumusz Kossuth-díjat kapott. Az állandó kiállításban művei és személyes tárgyai láthatók.

Metykó Gyula, festő-grafikus 1907-ben született Vésztőn iparos családban. Művészeti tanulmányait Budapesten kezdte 1928-ban Krivátsy Szűts György szabadiskolájában, majd a kecskeméti művésztelepen folytatta Révész Imre irányítása mellett. 1930-tól 1937-ig a Képzőművészeti Főiskola növendéke, mesterei: Csók István, Glatz Oszkár és Kandó László voltak.

A festő szak mellett elvégezte a grafikai és a freskófestő szakokat is. A főiskola utolsó évében elnyerte az Akadémia Székely Bertalan díjat a "Festőművészet" című kompozíciójával. 1935 óta rendszeresen részt vett a budapesti kiállításokon, a Műcsarnokban, az Ernst Múzeumban, a Tamás Galériában, a Nemzeti Szalonban.
A háború és a katonáskodás évei megszakították művészi pályáját. A háború után Vésztőn telepedett le néhány évre, itt festette alföldi képeit. Később visszaköltözött Budapestre, de a nyarakat gyakran a vásárhelyi és mártélyi művésztelepeken töltötte. A tájképek, portrék mellett lótanulmányokat, majd lovaskompozíciókat alkotott.
Életművének jelentős részét - 337 művet, festményeket és grafikákat - szülőfalujának, Vésztőnek ajándékozta. Ebből az anyagból mutat be válogatást a kiállítás, mely a művész munkásságának keresztmetszetét adja.

 

Belépődíj


Teljes árú belépőjegy: 300 Ft

Kedvezményes árú belépőjegy (ifjúsági /6-26 év/, nyugdíjas /62-70 év/): 200 Ft

Csoportos diák I. (max. 15 főig): 2.000 Ft/ csoport

Csoportos diák II. (16-25 fő): 3.000 Ft/ csoport

Vésztőiek díjmentesen látogathatják a kiállítóhelyet.