Főoldal Rólunk
Rólunk
Rólunk - Egyéb látnivalók
Tartalomjegyzék
Rólunk
Egyéb látnivalók
Minden oldal

 

A Pákásztanya a halászat és gyűjtögetés ősi foglalkozásának állít méltó emléket. A kétosztatú alacsony ház belső terében különböző használati tárgyak (edények, hálók, vesszőtapogató, varsa…) tekinthető meg.

Kívül az egykoron nélkülözhetetlen szállító és közlekedő eszköz, a bodonhajó, ismertebb nevén a sárhajó látható.

Vésztő város nagy valószínűséggel a nádból, vesszőből készült rekesztő halászeszközről, a vejszéről kapta a nevét, ami szintén megtalálható a pákásztanya szomszédságában.


 

A látnivalók között megtalálható még egy újkőkori lakóház eredeti méretű rekonstrukciója. A fal, oszlopok köré font, sárral többszörösen betapasztott vesszőből készült. A teteje nád vagy gyékény.

Az adott korra jellemző használati tárgyak pl. gabonatároló edény, pattintott kőpengék és egyéb edények tekinthetők meg.

 

A Vésztő- Mágor Történelmi Emlékhelynek szerves része a Népi Írók Szoborparkja, amelyben a nehéz sorban élő emberek életét, mindennapi küzdelmét bemutató írók, költők, közéleti személyek portréi láthatók. Az első mellszobrokat 1986. augusztus 18-án avatták. A park egészen 2014-ig bővült.

Vésztő- Mágorhoz legszorosabban Sinka István neve köthető. A költő annak idején a mágori dombok között legeltette juhait számadó juhászként. Itt írta önéletrajzi ihletésű regényét a Fekete bojtár vallomásait.

A két világháború között bontakozott ki az a népi mozgalom, melyen belül az úgynevezett népi írók is tevékenykedtek.

A népi irodalmi élet egyik fő helyszíne a Sárrét és annak környéke volt. 1935-ben Berettyóújfaluban alapította meg Barsi Dénes, Sinka István és Szabó Pál a Kelet Népe című folyóiratot, mely a népi írók országos jelentőségű fóruma lett.

Sétálva a parkban megismerkedhetünk az egyes írók, kötők portréival.


ásatás | Vésztő - Mágor